Az 1993-ban útjára indított Erdélyi műemlékek sorozata magyar kultúrához tartozó erdélyi épített örökség legjavát mutatja be azzal a céllal, hogy felhívja a közösség figyelmét értékeinkre, örökségünkre, felelősségeinkre. Különösen olyan emberek figyelmébe ajánlott, akik jelenleg birtokolják, használják ezeket az értékeket, de azoknak is szól, akiket érdekel az erdélyi történelem, építészet és művészet.

Az Erdélyi műemlékek sorozat 37. száma a Görgény-havasok lábánál elterülő Görgényszentimre várromjának és kastélyának bemutatására törekszik. Az első ízben 1358-ban említett, többnyire vajdai vagy székely ispáni tisztségekhez tartozó görgényi királyi vár a középkori Erdély egyik jelentős erőssége volt. A mohácsi vész után különböző erdélyi fejedelmek tulajdonához tartozott, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt az osztrák hadak felrobbantották, így teljesen elvesztette katonai jelentőségét. A későreneszánsz kastélyt I. Rákóczi György építtette, beosztását és berendezését három XVII. századi leltárból ismerhetjük meg. A XVIII. században a Bornemissza család tulajdonába került, amely során egy barokk szárnnyal egészült ki. 1893 óta erdészeti szakközépiskola működik benne.