Az 1993-ban útjára indított Erdélyi műemlékek sorozata magyar kultúrához tartozó erdélyi épített örökség legjavát mutatja be azzal a céllal, hogy felhívja a közösség figyelmét értékeinkre, örökségünkre, felelősségeinkre. Különösen olyan emberek figyelmébe ajánlott, akik jelenleg birtokolják, használják ezeket az értékeket, de azoknak is szól, akiket érdekel az erdélyi történelem, építészet és művészet.

Az Erdélyi műemlékek sorozat 40. száma a tordai római katolikus templomot mutatja be. Az írott források 1272-ben említik meg a tordai esperesi hivatalt. Az 1320-as évektől kezdődően az Aranyos túlpartján, Keresztesmezőn gyűltek mustrára az erdélyi hadak, emiatt rövidesen Ótorda temploma lett az erdélyi országgyűlések helye. A mai város legtágasabb temploma (amelynek a középkori védőszentje Szent Miklós) a főtér északi oldalán található. Az 1465–1504 között épült késő gótikus templom belsejét és nyugati homlokzatát a XIX. század első felében építették át késői klasszicista barokk stílusban. Belső berendezése az empire stílus jegyeit viseli.