Az 1993-ban útjára indított Erdélyi műemlékek sorozata magyar kultúrához tartozó erdélyi épített örökség legjavát mutatja be azzal a céllal, hogy felhívja a közösség figyelmét értékeinkre, örökségünkre, felelősségeinkre. Különösen olyan emberek figyelmébe ajánlott, akik jelenleg birtokolják, használják ezeket az értékeket, de azoknak is szól, akiket érdekel az erdélyi történelem, építészet és művészet.

Az Erdélyi műemlékek sorozat 5. száma Torockó kulturális értékeinek és természetes szépségeinek bemutatására törekszik. A  vasbányászatról és -feldolgozásról ismert település egy sziklás hegyek által határolt szűk völgyben található. Az 1870-es tűzvészt követően épült klasszicista és eklektikus díszítésű, fehérre meszelt főtéri házak a környék legépebben fennmaradt építészeti együttesét alkotják. A kovácsoltvas zárak, kilincsek és rácsok, a hagyományos bútorzat, a hímzések és a színes népviselet utal az egykori virágzó gazdasági és szellemi életre. Értékesek ugyanakkor a XVIII. századi bányász faházak, valamint a számos épen megmaradt jobbágyház. Ezt az építészeti örökséget igyekezett megvédeni a Transylvania Trust Alapítvány 1996-ban indított értékvédő programja, amelyet a budapesti V. kerület önkormányzata támogatott. A felújított falusi házak tanúi ennek a kezdeményezésnek.