Seria Monumente Istorice din Transilvania, lansată în anul 1993, prezintă cele mai preţioase exemple ale patrimoniului construit transilvănean legat de cultura maghiară, cu scopul de a atrage atenţia publicului larg asupra valorilor, a patrimoniului şi a responsabilităţilor noastre faţă de acestea. Publicaţiile seriei sunt recomandate în special acelora care în prezent au în proprietate sau utilizează asemenea valori, dar şi acelora care sunt interesaţi de istoria, arhitectura şi arta transilvăneană.

Az Erdélyi műemlékek sorozat 26. száma a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház bemutatását tűzte ki célul. A hagyomány szerint 1009-ben alapított erdélyi püspökség első háromhajós, apszisos székesegyháza és a hozzá csatolt rotunda régészeti ásatásokból ismert, innen származik a jelenlegi déli kapu lunettáján található I. Maiestas Domini ábrázolás. A jelenlegi háromhajós, bazilikális elrendezésű, keresztházas, mellékapszisos szentélynégyezetes építményt 1241 körül fejezhették be, ekkor viszont a tatárjárás áldozata lett. A visszaállítást követően (ekkor készült el a koragótikus nyugati kapu és sokszögzáródású szentély), 1277-ben tűz martalékává vált. A hajó nyugati boltszakaszait a XIV. század végén fejezték be, ekkor magasították meg a nyugati tornyot is. Két kápolnát építettek a székesegyházhoz, a Lászai-kápolnát 1512-ben, amely az első erdélyi reneszánsz épület, és a Szent Anna kápolnát 1524-ben. A katolikus restauráció (a templom egy ideig protestáns volt) eredménye a barokk sekrestye és belső berendezés.